ALAPOK


A duális képzési rendszer koncepciója egy mondatban, hogy a hallgatók képzésük során részben a szakképző intézményben, részben a munkaerőpiacon jelenlévő vállalatoknál sajátítják el az elméleti és gyakorlati tananyagot. Ez a képzési forma, egy igen kedvező lehetőségnek ígérkezik a szakképzési rendszerben tanulóknak a szakmai pályájuk megkezdéséhez, illetve első gyakorlati tapasztalataik megszerzéséhez.

A képzés előnyeit hosszasan taglalhatnánk, de a hátulütőkről se szabad megfelejtkezni… Mint a legtöbb ’új terméknek’, mint például egy frissen bevezetett software vagy akár egy új autó típus esetén előfordulhatnak a bevezetés után nem várt technikai hibák vagy más jellegű problémák, hiába került a prototípus már tesztelésre. Nos ezeket a rendellenességeket egy fizikai termék esetén is nehéz és időigényes adott esetben kiszűrni és korrigálni, nemhogy egy szellemi terméknél ahol a problémakör sokkal megfoghatatlanabb. A COACH projekt témája is egy ilyen probléma felvetésből származik, mégpedig a duális képzés - mint Magyarországon új oktatási rendszer - eredményeinek ellenőrzése és a hallgatók fejlődésének nyomon követésére vonatkozóan. Hogy konkretizáljuk, íme pár példa: megfelelő dokumentáció készítése az elsajátítandó tudásanyagról; a hallgató szakmai fejlődésének és elsajátított készségeinek valamint a tapasztalt problémáknak a regisztrálása; a további fejlődési lehetőségek elhanyagolása stb. Ezeknek a feladatoknak a hiánya minden képzés esetén hátrányt okoz, de a gyakorlati képzéseknél még inkább súlyozott a szerepe. Nem szeretnénk általánosítani, de úgy gondoljuk általánosságban ezek a tényezők kisvállalkozások esetén gyakrabban elhanyagoltak, már csak abból is kiindulva, hogy kevésbé áll rendelkezésükre egy szakképzésre képzett szakértő, így az előbb említett dokumentációs eljárások elmaradnak esetükben, vagy nem megfelelően kerülnek alkalmazásra (természetesen kivétel itt is akad).

Az eddigi tapasztalatok alapján (ami elsősorban a szakmai gyakorlatokra vonatkozik és nem a duális képzésre) a gyakornokok, akiket egy (általában egyszerű) feladatra felvesznek, nem kapnak rendes betanítást, hanem kiegészítő munkaerőnek használják, akikről úgy gondolják, már eleve rendelkeznek a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal a feladat ellátására.

A gyakornoki programok sokszor a cég igényei és működési helyzete szerint módosulnak, így sajnos az oktatásra fordított idő és kiigazítás nem mindig elégséges. Egy szintén nagyon fontos tényező, hogy az oktatási felelősök biztosítsák az információ áramlást a hallgatók előre haladásáról a szakképzési intézmény és a vállalat között.

Ha fennáll ezeknek a nyomonkövetési feladatoknak a hiánya, annak részben oka lehet az is, hogy nem áll rendelkezésre szakirodalom és tudásanyag, ami segítené az oktatók feladatának ellátását annak érdekében, hogy megfelelően tudják értékelni a tanulók előrehaladásának minőségi oldalát a gyakorlati tréningjük során.

A projekt célja, hogy minél több nemzetközi módszer és tapasztalat összegyűjtésével, értékelésével, szakértők bevonásával összegezze a legjobb bevált gyakorlatokat és megossza azokat minél szélesebb körben ezzel támogatva a jelen és leendő hallgatók szakmai pályáját és karrierjét, szintúgy a nagy- és kisvállalatok oktatási rendszerének fejlődését.